A legfontosabb paraméter: az épület fűtési energiaigénye nem lehet több, mint 15 kWh/m2 év.

Ez olyan kevés, hogy hagyományos fűtési berendezések beépítése nélkül is csak a benapozás hőnyereségével és a lakáshasználat során keletkező hulladékhővel (TV, számítógép, világítás stb.) biztosítani lehet a hőigényt.

Ehhez viszont be kell tartani néhány követelményt!

1.Kiváló hőszigetelés

Az energiatakarékos építés legfontosabb elve: az épület köré megszakítatlan hőszigetelést kell elhelyezni.

Ezért egy épületszerkezet (kivéve a nyílászárókat) hőátbocsátási tényezője sem lehet gyengébb, mint 0,15 W/m2K. Tetők esetében javasolt a 0,1 W/m2K érték. Ennek eléréséhez átlagosan (0,035 W/mK hővezetési tényezőjű anyagokkal számolva) 25-40 cm vastag hőszigetelést használnak.

Ezek az adatok természetesen a közép-európai klímaviszonyokra vonatkoznak, extrém körülmények között más értékek is helyesek lehetnek. A passzívházaknál a kiemelkedő hőszigetelés révén télen-nyáron és éjjel-nappal egyenletes lesz a hőmérséklet, ezért a hőtárolásnak kicsi a szerepe.

2. Hőhídmentes szerkezet

Képzeljünk el egy olyan homogén, sík falat, mely eltérő hőmérsékletű tereket választ el egymástól. Ebben a falban a hő egyenletesen, a falra merőlegesen, párhuzamos vonalak mentén áramlik a hideg oldalra. Ezt hívják egydimenziós hőáramnak. Amennyiben megzavarjuk ezt az áramlást (például eltérő hővezetési tulajdonságú anyag beépítésével, vagy nem egyforma a meleg és a hideg oldali felület - hűtőborda), több dimenziós hőáramok alakulnak ki. Az ilyen helyeket nevezzük hőhidaknak, ahol a távozó energia lényegesen nagyobb mint a többi, zavartalan helyen. Ennek az a következménye, hogy a meleg oldalon a felületi hőmérséklet lecsökken. Belátható, hogy a határoló szerkezetek
anyagváltása és az épületek sarkai miatt elméletileg nem létezik hőhídmentes épület, de ezek káros hatását minden esetben minimalizálni kell.

Passzívházaknál ez azt jelenti, hogy akkor tekintjük a csomópontot gyakorlatilag hőhídmentesnek, ha a hőhídveszteség kisebb, mint a 0,01 W/mK.

A hőhidak káros hatásának csökkenésével nem csak a hőveszteség lesz kisebb, hanem a szerkezet tartóssága is növekszik.

(forrás:austrotherm magazin)