Napelem, napkollektor

Passzívház
Működési elvek









Mi a passzívház?

Napelem, napkollektor

A passzívház egy olyan épületet jelent, melynek belső klímája télen nyáron kellemes érzést biztosít hagyományos fűtési rendszer nélkül.

Az épületnek optimális összhangban kell lennie a fal, a padló, a tető és az ablakok hőszigetelő képességének, az épületek tájolásának az alkalmazandó anyagok minőségének, a belső higiénikus klímát előállító állandó friss levegőről gondoskodó hőszivattyús fűtési eljárásnak, valamint a természetből nyerhető egyéb energiaforrások kihasználásának (pl. napenergia, szélenergia).

 

 

Míg hazánkban gyakran az épületek állagmegőrzésére, felújítására sem jut elegendő pénzük a tulajdonosoknak, addig Ausztriában már kifejezetten a forradalmi építészeti technológiákat keresik az építtetők, s a közeljövőben kötelezővé is válhat az energiafogyasztást csökkentő építési módok alkalmazása.

 

 

Passzívház szerkezete

A passzívházaknak 40 - 50 cm vastag falszerkezete van, melynek ebből a külső hőszigetelésének vastagsága 20 - 30 cm. Az aljzat- a fal- és tetőszerkezet hőszigetelési értéke eléri a 0,15 kWh/m2 alatti értéket.

A külső nyílászárók háromrétegű üvegezéssel ellátott, fóliázott, kriptongázzal töltött, hőszigetelt szerkezetek.

Ezen épületeknek friss levegőjének felfűtése, illetve hűtése a Föld és a Nap energiájának felhasználásával történik.

 

Passzívház működése
A passzívház rendkívül egyszerű fizikai törvények alapján működik:

A kifelé áramló hőveszteséget minimálisra csökkenti, a beáramló napenergiát pedig maximálisan kihasználja. A melegnek a "termikus" burkon történő kiáramlását tökéletes hőszigeteléssel, légzárással, a hőhídak teljes kiküszöbölésével és a kompakt épületformával akadályozzuk meg.

A passzívházakban a kívülről bejövő levegő felfűtése, illetve hűtése a Föld és a Nap energiájának felhasználásával történik. Az ellenáramú hőcserélő kontrollálja az állandó légáramlást és az elhasznált levegő hője, 90% - os hatásfokkal felmelegíti a beáramló friss levegőt. A passzívház belső tereinek fűtése alapvetően a nap melegének hasznosításával történik. A délre néző nagy ablakfelületek beengedik a napsugarakat, amelyek felmelegítik a levegőt, amit aztán a hőszigetelt falak nem engednek kifelé visszaáramlani. A nyári túlmelegedés ellen hagyományos árnyékolók, kiálló erkélyek, rolók, pergolák védenek.

Természetesen vannak olyan napok, amikor a borult ég miatt nem jut elegendő napenergia a belső terek fűtésére. Ilyenkor még mindig segítenek az elektromos áramot termelő napelemek és a melegvízet termelő napkollektorok, melyeknek vízét nagy puffertartályokban tárolhatunk.

 

 

A világon mindenütt folyamatosan növekszik az energiafogyasztás, és ez távlatilag - de már a jelenben is - főleg az energiahatékonyság fokozásával, valamint a megújuló energiák alkalmazásával kompenzálható, azaz kiváltható. Ausztriában jelenleg a megújuló energiák aránya 23%, az arányt 2010-re 25, 2015-re pedig 45%-ra szeretnék növelni.

 

Sajnos házaink energiapazarló módon épültek, szakértő vélemény szerint a passzívház-szabvány áttörést hozhat a fűtési energiafelhasználás csökkentésében, de az egyéb energiafogyasztást (melegvíz, áram) csak a megújuló energiák kiterjedt alkalmazásával lehet tovább csökkenteni. Ezek hamar megtérülő többletköltséget jelentenek.

 

 

Gondoljon az Õ jövőjére is...!