|

|
Amit tudni kell
 |
Nagyon sok weboldal nyújt bőséges információt
termékekről, beleértve a specifikációkat,
teszt adatokat és mélységekbe menő
installációs leírásokat. Ez a napenergia-szakértőknek
nagyon jó, de egy átlagos embernek, akit pusztán
az érdekel, hogyan melegíthetné napenergiával
saját családi házában a vizet, ezek
az információk túlságosan műszakinak
tűnhetnek.
|
Weblapunk célja, hogy a laikusok nyelvén
nyújtson információt a megújuló energiák
kihasználásának lehetőségeiről,
tehát egy kis türelemmel olvasva bárki megértheti,
miről is van szó.
Vágjuk bele...
Mennyibe kerül?
Mennyi idő alatt térül meg?
Mennyire éri meg?
Ezeket a kérdéseket naponta teszik fel
nekünk...
Azt gondolom és meggyőződésem,
hogy pár év múlva azt kérdezik majd az emberek:
"Uram, mennyi idő alatt szerelik be?"
A megújuló energiák olyan tartós energiaforrások,
amelyek emberi léptékkel mérve kimeríthetetlenek.
Például a nap energiája előreláthatólag
még további öt milliárd évig áll
rendelkezésünkre. A megújuló energiaforrások,
tehát valós lehetőséget nyújtanak
a jövőt illetően.
Hazánk területén a napfénytartam éves
összege átlagosan 1750 - 2050 óra között
alakul, ami elegendő a melegvíz igényünk
energiaszükségletének nagy részének
fedezésére. A napfénytartam, általában
a Dél-Alföldön és Baranyában éri
el a maximumát, míg minimuma az Alpokalján
és az ország észak-keleti részén
van.
|
|
Fűtés és melegvíz drága
energiaszámlák nélkül?
Erre csak a megújuló energiák képesek. A hagyományos energiahordozókkal
ellentétben a napenergiával előállított hőtermelés költsége évről évre
kedvezőbben alakul. Ehhez hozzájön még, hogy a fosszilisenergiaforrás
(szén, olaj, gáz, stb.) készleteink belátható időn belül előbb-utóbb
kimerülnek. Ezért az új utakon járó, tartós energiatermelésre egyre
nagyobb igény mutatkozik. A megújuló energiaforrások jövője biztos,
és független az egyre növekvő energiaáraktól.

Előbb vagy utóbb, de inkább előbb, az
épületektől el kell venni a gázt, mert szüksége
van az autóknak arra, hogy minél tovább használhassuk
azokat. Az épületeket lehet fűteni szinte mindennel.
Szénnel, fával, napenergiával, atomenergiával,
szélerőművekkel, hőszivattyúval, vagy
ezek kombinációival. Az autókat, hajókat,
a repülőket viszont elég nehéz elektromos
vezetékre kötni, vagy fatüzeléssel működtetni.
A biztos jövő tehát az alternatív energiák
mellett az atomenergia, és az őt segítő
különböző megújuló energiák.
Vizsgáljuk meg az árakat ma Magyarországon, Németországban,
és nézzük meg a várható energiatendenciákat!
Jól látni, hogy a magyarországi villanyárak
a nemzetközi elektromos árakkal megegyeznek. Ha megvizsgáljuk
a propán-bután gáz árát, azt tapasztaljuk,
hogy lassan drágább nálunk, mint az EU-országokban.
|
|
A gáz ára Magyarországon
(2006. augusztus)
|
84,27 Ft/m3
|
Németországban 0,56 EUR,
azaz -->
|
148 Ft/m3
|
A villanyáram ára Magyarországon
(2006. augusztus)
|
37,68 Ft/kWh
|
Németországban 0,123 EUR,
azaz -->
|
32, 00 Ft/kWh
|
Forrás: www.eh.gov.hu (kisfogyasztó)
A fent említettekből és az elmúlt évek
tapasztalataiból a következőket lehet leszűrni:
1. Várhatóan az elektromos áram ára a
következő években minimálisan emelkedik, hiszen
mindennel, atommal, szénnel, széllel, nappal elő
lehet állítani, így azután az ára
évente nem érheti el a 10%-os áremelést.
2. A gáz ára viszont az EU árszintre, tehát
közel háromszorosára kell emelkedjen 2007. júliusáig.
Addigra az EU-országok is minimum 20%-ot, ha nem többet
emelnek a mai árszinthez képest. Mindannyian ki vagyunk
szolgáltatva az orosz gáznagyhatalomnak, azt a csapot
sajnos nagyon könnyen el lehet zárni.
Egyszóval figyelembe véve a Gazprom helyzetét
és kijelentéseit, valamint, hogy az egyre bővülő
ázsiai piac felvásárolja az amúgy is kevés
gázkészleteket, várhatóan nagyon rövid
időn belül nem jut gáz az épületeknek.
Azt a kevés készletet, amit kapunk, biztosítani
kell a közlekedési eszközöknek.
A gáz ára Magyarországon a kinti áremelés
és az euró értékének növekedése
miatt elérheti a mai hazai ár négyszeresét,
a 200 Ft/m3-t. Ezt is ki fogjuk fizetni, mert nincs más megoldásunk.
Tudom, hogy a magyar mindig a csodákban hisz,
pedig végre már be kellene látnunk,
hogy
csodák nincsenek.
|