Megújuló energiák » Geothermia

Különleges földrajzi adottságunknak köszönhetően hazánk területének kétharmadán koncentrálódott Európa egyik legnagyobb geotermikus készlete. Fürdőkultúránk évszázadok óta, mezőgazdaságunk a tervgazdálkodás korától élvezheti annak előnyeit. Napjainkban a gázfüggőség miatt újra napirendre került energetikai célú hasznosítása.

Egyre nagyobb figyelem összpontosul az új, környezetbarát és megújuló (megújítható) energiaforrások felé. Ezek alapvetően a nap- és szélenergia, a vízi erőművek, a biomassza, valamint a földhő. Az első kettő alap-energiahordozó nem lehet, hiszen vagy süt a nap, vagy nem, vagy fúj a szél, vagy nem. A harmadikhoz természeti adottságok és politikamentesség kell, amelyből Magyarország ma még nem áll túl jól. Viszont kiválóak hazánk adottságai „energiaerdők” telepíthetősége és a végtermék (biomassza) energiastruktúrába állítása, valamint a geotermia (földhő) vonatkozásában.

A jövőben vélhetően e két megújítható energiahordozó képezheti a hazai hőszükséglet alappilléreit. E gondolatot uniós csatlakozásunk is erősíti, hiszen ez EU azt várja tagállamaitól, hogy már 2010-ben a primer energiahordozó- igény 12 százaléka megújuló energiából kerüljön biztosításra.

A világ jelenleg működő geotermikus erőművei évente már legalább annyi áramot termelnek, amennyi öt paksi atomerőmű teljesítménye!

A technológia egyre gyorsabban terjed, elsősorban az Egyesült Államokban, Svédországban, Svájcban és Ausztriában. Ma már 32 országban működnek ilyen korszerű fűtő- és hűtőrendszerek. Nagy lakóépületek, szállodák épülnek úgy, hogy az alapozással egy időben tucatnyi sekélyfúrást mélyítenek a szondák számára.

A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlag 30°C-szal emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken ennél nagyobb a hőmérsékletemelkedés, így Magyarországon is 50-60°C és 2 km mélységben már eléri a 100°C-t. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energia. Felszínre hozatala történhet mélyfúrással, hő formájában, a leggyakrabban azonban gőz vagy termálvíz közvetítésével. Ahol gőz hozható fel, ott a geotermikus energiával elektromos áram termelheto, de ilyen terület viszonylag kevés van (elsosorban Izlandon, Új-Zélandon és az USA-ban), szemben a szinte mindenütt található 30-100°C-os termálvizes területekkel. Magyarország közismerten gazdag hévizekben: különösen a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön jelentos a hévízkészlet.

A geotermikus energia a napenergiához hasonlóan korlátlan, el nem fogyó, de azzal ellentétben nem szakaszosan érkező, hanem folytonos, viszonylag olcsón kitermelhetőés a levegőt nem szennyezi. Termálvíz formájában nem mindig kiapadhatatlan, kivéve, ha a hokinyerés után visszapótlása is megtörténik. A termálvizek többé-kevésbé magas sótartalmuk miatt elfolyásukkal a talaj és a befogadó vizek minoségét jelentosen ronthatják, viszont nagy elonyük, hogy - számos talajvízzel szemben - ipari vagy más humán tevékenységbol származó szennyezéseket nem tartalmaznak.

A termálenergia emissziómentes, és a visszasajtolás alkalmazása közben a felszínt sem szennyezi.

Megújuló, abszolút környezetbarát energiahordozó!